A legsikeresebb olimpia a magyar történelemben az 1952-es Helsinkiben, ahonnan 16 aranyéremmel tért vissza a csapat, míg Szöulban (1988) és Barcelonában (1992) 11, Berlinben (1936), Londonban (1948), Tokióban (1964) és Mexikóvárosban (1968) 10-10 elsőséget szereztek a magyarok. Összesen pedig az olimpiák történetében 157 magyar arany született.
Legeredményesebb sportolónk Gerevich Aladár vívó, aki 7 aranyat, 1 ezüstöt és 2 bronzot szerzett. Az uszodák legjobbja Egerszegi Krisztina, 5 arany, 1 ezüst és 1 bronzéremmel. Őt Darnyi Tamás követi 4 elsőségével.
Az első magyar olimpiai aranyérem szintén egy úszóhoz kötődik: az 1896-os Athéni olimpián Hajós Alfréd rögtön duplázni tudott, 100 és 1200 m gyorson is diadalmaskodott. Összesen 23 aranyérmet szereztünk eddig az uszodában, a legsikeresebb az 1992-es barcelonai 5 elsőséggel (Egerszegi Krisztina 3, Darnyi Tamás 2 aranyat tett a közösbe).
Tavaly sajnos megszakadt az 1988 óta tartó sikersorozat és nem ünnepelhettünk magyar győztest az úszók közül. Idén talán fordul a szerencse…

Olimpiai bajnok úszóink:

1896, Athén
            Hajós Alfréd (100 m gyors, 1200 m gyors)

1904, St. Louis
            Halmay Zoltán (50 yard gyors, 100 yard gyors)

1936, Berlin
            Csik Ferenc (100 m gyors)

1952, Helsinki
            Szőke Katalin (100 m gyors)
            Gyenge Valéria (400 m gyors)
            Székely Éva (200 m mell)
            4x100 m-es női gyorsváltó

1980, Moszkva
            Wladár Sándor (200 m hát)

1988, Szöul
            Szabó József (200 m mell)
            Darnyi Tamás (200 m vegyes, 400 m vegyes)
            Egerszegi Krisztina (200 m hát)

1992, Barcelona
            Darnyi Tamás (200 m vegyes, 400 m vegyes)
            Egerszegi Krisztina (100 m hát, 200 m hát, 400 m vegyes)

1996, Atlanta
            Egerszegi Krisztina (200 m hát)
            Rózsa Norbert (200 m mell)
            Czene Attila (200 m vegyes)

2000, Sydney
            Kovács Ágnes (200 m mell)

Az úszás ősi sportszáma az olimpiáknak, a kezetekben azonban csak gyors és mellúszó versenyeket rendeztek. A hátúszás az 1904-es olimpián került a programba. Az 1940-es években a mellúszók felfedezték, hogy sokkal gyorsabbak, ha mindkét kezüket egyszerre viszik át a fejük felett. Ezt hamarosan betiltották a mellúszásban, de ebből született meg a pillangóúszás, a mai negyedik úszásnem.
Női úszóversenyeket csak az 1912-es olimpiától kezdve tartanak. A férfi és női versenyen szinte teljesen ugyanaz a program. Ugyanannyi versenyszám van, de a nőknél 800 m, míg a férfiaknál 1500 m-es gyorsúszást tartanak.

Minden idők legeredményesebb olimpiai úszója a legendás amerikai Mark Spitz, aki 9 aranyat 1 ezüstöt és 1 bronzot szerzett. További nevezetesség vele kapcsolatban, hogy az aranyak közül hetet nyert ugyanazon az olimpián. E legendás csúcs megdöntését tűzte ki célul a szintén amerikai Michael Phelps, napjaink legnagyobb úszósztárja. A 2004-es athéni olimpián 8 számban indult (5 egyéni, 3 váltó), de végül „csak” 6 arany és 2 bronz lett a vége. Így az amerikai úszózseni elesett a nagy diadaltól (és vele együtt az egymillió dolláros nyereménytől, melyet az egyik szponzora ajánlott fel neki). A cél még mindig adott, és Phelps talán minden eddiginél jobb formában van. Vajon idén sikerül neki?